Csalódott
vagyok. Csak azt nem tudom, ezen miért csodálkozom...
És ráadásul nem is az ember(ek)ben, hanem magamban. Hiszen tud(hat)tam, érez(het)tem (volna), és mégis, bíztam, hittem, reméltem, adtam, kaptam, éreztem, éltem és csalódtam. Van ez így. Nem másban, magamban. Hogy még mindig nem tanultam meg a leckét? Miért?