jártam ott ahol voltam 2.rész
Folyt. itt:
Előkerült 6-7évem is. (is, mert még mások is, de erről majd lejjebb) Hogy találkozzunk, meg "kicsiszerelmem" így-úgy. Voltunk sétálni, aztán a városban koncerten, ott már fogta a kezem, meg puszilgatott. Aludjak nála. Nem akarok. De aludjak. Kivitte a hajam, ottmaradtam nála, bepróbálkozott, leráztam, próbáltam aludni de nem ment. 2kor még beszélgettünk, utána csak forgolódtam, 4kor kelés, nekem haza taxi, pakolás ezerrel, 5kor fuvar értem, irány Bp.
Szerencsém volt, hogy lakáskulcsért nem kellett át bkv-znom a város másik felére, átaludtam a felenapot. (a derekam épp fájásban volt, hát szenvedtem is vele rendesen, el kellene jussak most már dokihoz, iratni másik gyógyszert, mert a bőröm is iszonyat xarul néz ki a hormonjaim miatt, meg most hogy szünetelek a bogyóval, a havi fájdalmak ereje is megsokszorozódott) Du. csajos program. Itt még láthattam volna Labambát, de nem akartam, ő du. utazott el külföldre, U. csak beugrott hozzá, nem kívántam feltartani, értelme sem lett volna a találkozásnak. (Labamba - a sors úgy intézi, hogy ne akarjak semmit, hát részembről ennyi volt a dolog, bírom, kedvelem, de hagyom a p...ba) Mentünk koncertre a lyányokkal, jó volt, elég is volt, a derekam mellett a bokám-térdem is beállt, olyan voltam, mint egy hadirokkant nénike, de hatalmas vigyorral a fején. :-) Hazafelé én éhes voltam, pékségbe berobogtam, már pakoltak, 2srác, magasabbik -főnökszerű- bejött, elkezdtünk dumálni, csajok is befutottak, a fél kiló kenyerem mellé kaptunk egy szatyornyi fornettit, mindenfélét. Másnap de. én főztem, elvoltam a lakásban. Régi ismerős előkerült, hogy ebédeljek vele, végülis nem jött össze a dolog. Du. mászkálás M. barátnőmmel. Este lett volna buli, de én nem bírtam se állni, se ülni, csajok egy része is fáradt volt, skippeltük a dolgot. Szombaton Múzeumok Éjszakája, ami nekem nagyon bejött! Jövőre is megyek! (mármint Bp.-re múzeumozni, mert az itthoniakon évekkel ezelőtt már túlestem) Hajnali 2körül jöttünk ki az MNB-ből. 3körül értünk haza. Jaaa, üzenem az Iparművészeti Múzeumban engem lefotózó srácnak, hogy várom-csak várom az ígért képet. Vasárnap éledezés, kaja, röpke séta, és este már jöttem is haza.
Áhh, cseppet sem fájt a lábam. Ez lesz a másik dokis látogatás, találják ki, hogy normális-e ez még a bokámmal, illetve, az hogy néha már a térdemre sem tudok ráállni. Vagyis tuti nem normális, de hogy mit tudnak vele csinálni.
Végre itthon. Bár meló, meg nincs sok örömöm, mert valahogy kifacsartnak érzem maga, motiváltalannak, és még sorolhatnám. Reggel képtelen vagyok felkelni, melóban, ha nincs mit csinálni, akkor csak nézek ki a fejemből, vagy netezek, de ettől nem lesz jobb, az idő is ilyen fos volt, hogy még sétálni sem lehetett elmenni, kész is volt a fejem rendesen.
Utazós találkát már 2x elhalasztottam eközben, időhiány, és nem a városban létem miatt.
Erre bejelentkezett egy másik utazó. Sorszámozni nem szeretek, így majd kitalálok vmi nevet. Legyen autós. (autó még nem tetszett soha ennyire, mint az övé...) Az együtt töltött időt élveztem, kellett ez már a testemnek, lelkemnek. Semmi komplikálás, tiszta ügyek, mindenki azt kapja, amire szüksége van, ennyi.
Közben búvár is jelezte, hogy lesz egy laza hónapja, amikor tudunk könnyebben találkozni, már csak az a kérdés, akarom-e. Persze, szívesen találkozom (! csak találkozom, no szex) vele, de nem szívesen mászok bele családok életébe, illetve ő nem az a pasi, aki ezt előhozná belőlem. Pedig nagyon akar(ná), az látszik. Hát majd kiderül.
Most épp a július-augusztusi városi programfüzetet molyolom, hogy hova is kellene majd meni, mit kellene megnézni, hallgatni, mik fognak történni. Csajokkal majd próbálok egyeztetni, menni kell!
Igen, mehetnékem van, és nem kicsit. A "nem vagyok a helyemen" érzés nem tágít.
Mielőtt bárki kérdezni, vagy szemrehányná, hogy ha nincs annyira nincs pénzem, hogy a számláimat, kajámat, stb. fizessem, akkor mégis miből utazgatok, jöjjön a válasz. A családi utat szüleim finanszírozták, ott nem költöttem, a Bp. útra fuvarom volt, ott sem kellett fizetnem semmit, csak a múzeumjegy került pénzbe, még kaját (vagy alapanyagot hozzá) is itthonról vittem fel, mert M.-nek sem volt pénze. És mert most jönnek ezek a lehetőségek. Évekig összesen nem volt ennyi ajánlatban részem, mint idén. (nem pasikra gondolni, hanem lehetőségekre)
